A Schüssler-féle biokémiai sók

Dr. Wilheim Heinrich Schüssler német orvos volt, aki a 19. század második felében új irányelvet alapított az orvostudományban. Homeopátiás orvosként kezdte praxisát, majd egyre inkább új megközelítési móddal állt hozzá a gyógyításhoz: a homeopátiát ötvözte a fiziológiával.

A korabeli tudósok azon felismeréséből kiindulva, hogy az ember csak akkor lehet egészséges, ha a sejtjei folyamatosan megkapják a számukra szükséges ásványi anyagokat, a működésükhöz szükséges mennyiségben és arányban, Schüssler elkezdte vizsgálni betegei vérképét, szöveteit, az elhamvasztottak csontjait. Rájött, hogy a beteg emberek beteg szövetei sokkal kevesebb ásványi anyagot tartalmaznak, mint az egészséges szövetek. Megfigyelései alapján választotta ki a 12 szervi sót, és sejtfunkciós anyagoknak nevezte el őket. A sókat a homeopátia alapjainak megfelelően készítette el.

Az ásványi anyagok az anyagcsere szinte minden fázisában fontos szerepet töltenek be. Egy-egy ásványi anyag több funkciót is ellát a szervezetben. Hogy melyik ásványi anyagra milyen mennyiségben van szüksége a szervezetnek, azt az életkor, a nem, az egészségi állapot, és a fizikai aktivitás is befolyásolja. Ha kevesebb ásványi anyag kerül a szervezetbe, akkor módosul a felszívódása, beépülése, és ez különböző betegségek kialakulásához vezethet. Ezen kényes egyensúly kialakításában lehetnek segítségünkre a Schüssler-sók.

Schüssler terápiás rendszere azonban nem direkt szubsztitúciós (helyettesítő) terápia, hanem ingerterápia, a szervezet, a sejtek számára. Azaz nem a tényleges hiányt pótolja, hanem azt az ingert adja meg a szervezet számára, hogy mit kell tennie, hogy rendezni tudja az ásványi só hiányos állapotot. A Schüssler által kiemelt ásványi sók összetevőit, a tudomány jelenleg a makro-, illetve a mikroelemek között tartja számon azaz a szervezet számára elengedhetetlenül fontos ásványi anyagok.

A Schüssler sók a homeopátia nagycsaládjába tartoznak. Ennek megfelelően a Schüssler-féle funkcionális szereket homeopátiás gyógyszerkönyvekben foglaltaknak megfelelően tejcukorban dörzsölik el, potenciálják és tablettázzák. Ezzel az eljárással biztosított a hatóanyagok nagyfokú feltárása, és reakciókészsége. A biokémiai szerek így mintegy molekuláris méretűek és ebben a formájukban, mint ionok a sejtmembránokon képesek áthaladni.

Előállításuk bár homeopátiás módon történik, mégis különböző technikával készülnek, mint a hagyományos homeopátiás golyócskák. Mivel ebben a formában tudják a megfelelő hatást kifejteni a sejtekre, ezért nem helyettesíthetők a hagyományos golyócskákkal (illetve csak ha orvosi szempontból indokolt - pl. erős tejcukor érzékenység esetén).

A Schüssler sók segítségével kezelhetünk akut, azaz hirtelen fellépő betegségeket (pl. influenza, vesegörcs, lumbágó, krónikus betegségeket (pl. aranyér, visszér) és hiányállapotokat (pl. az ásványi sók hiánya látható eltéréseket hoz létre az arcon, melyek az arcdiagnosztikát elsajátítva, egyértelművé vállnak számunkra.)

Schüssler sók segítségével bizonyos betegségek megelőzhetővé válnak, hiszen sok esetben még azelőtt nyilvánvalóvá válik egy-egy ásványi só hiánya, hogy az betegséget okozna.

Adagolásról

Akut esetben, az első két órában 5-10 percenként 1 tablettát kell elszopogatni, majd naponta 3-szor, 4-szer 1 tabletta a tünetek fennállásáig. Krónikus esetben, viszont arcdiagnosztikával észlelt hiányállapot esetén naponta 3-4 x 1 tabletta javasolt.

Az azonos potenciájú tabletták egyszerre is bevehetők. Bevett szokás, hogy hosszabb ideig alkalmazott kezelés esetén a páciensnek terápiás tervet készítünk, ami annyit jelent, hogy meghatározzuk, hogy melyik nap melyik szert, és mennyi ideig szedje.

Csecsemők és kisgyermekek kezelése esetén 2 tablettát érdemes fél deci vízben feloldani, amit kortyoltatunk a gyermekkel, vagy műanyag kanállal juttatjuk a szájába a gyógyszert.

A homeopátiás szerekhez hasonlóan a Schüssler sók terhesség és szoptatás időszaka alatt is alkalmazhatók. Mivel nincs gyógyszer interakció, ezért a Schüssler sók bármilyen más hagyományos gyógyszerrel is együtt szedhetők.

Arcdiagnosztika

Mivel minden ásványi só az anyagcserében jól körülhatárolható funkciót lát el, ezért azok hiány állapotaiban a bőr rugalmasságában, színében, az esetleges váladékokban figyelhetők meg elváltozások. Ezek segítségével megállapíthatóak a megfelelő ásványi só hiányának diagnózisa.

Arcdiagnosztikát lehetőség szerint természetes megvilágításban, smink nélkül végezzünk. Hogy az arcot alaposabban meg tudjuk tekinteni, érdemes nagyítót is használnunk.

A tizenkét Schüssler só

Forrás: Bevezetés az ásványi sók biokémiájába - Dr. Schüssler-féle szöveti sók terápiás alkalmazása

Vass Zsolt: Dr. Schüssler-féle biokémiai életsó terápia - Gyógyulás a 12 ásványi sóval

Savári Ferenc: A biokémiai sók története, ásványi anyagok jelentősége az anyagcserében

Schüssler E-learning tanfolyam